Köszönetnyilvánítás/Leleplezés

Kedves Játékosok, Zsűritagok, Olvasók!

Elérkeztünk a kihívás végéhez. Ezt mindig fájó szívvel írjuk le, mert bár az elején nagyon hosszúnak tűnik az az idő, amíg eljutunk odáig, hogy eredményt hirdessünk, végül mégis minden úgy tűnik, mintha egy pár nap alatt lezajlott volna le.

Szeretnénk elmondani, hogy mennyire örültünk mindenkinek, aki részt vett, illetve nyomon követte a játékot. Miután a szavazási határidő április 26-án éjfélkor lezárult, nekünk már nincs más dolgunk, mint hogy  összeszámoljuk a pontszámokat, és eredményt hirdessünk. Amint elkészültünk a pontok kiszámolásával, hírt fogunk róla adni a már megszokott fórumokon.

De mielőtt belevetjük magunkat a számok világába, szeretnénk köszöntet mondani külön kiemelve az írókat, zsűritagokat és olvasókat. Ezen felül a várva várt leleplezésére is sor kerül.

Kedves Játékosok!

Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát a kihívás időtartama alatt.

Nagy reményeket fűztünk ehhez a kihíváshoz, és noha a vártnál egy kicsit kevesebb számú íróval zajlott le a verseny, mi nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel. 9 remek írót ismerhettünk meg, akik mindannyian szép munkát végeztek.

Örültünk neki, hogy néhányan a mi kihívásunkon indultatok először életetekben. Reméljük, hogy mostantól kezdve rendszeresen részt vesztek a különböző játékokon. Mi örömmel fogunk látni mindenkit, ha újra kihívást szervezünk.

Úgy vettük észre, hogy általános tetszést keltett a körötökben a kulcs-csomag rendszere. Nem volt könnyű dolgotok, de szerintünk túlnyomó többségében megbirkóztatok a feladattal, és sikerült a kulcsokat jól beleépíteni a történetekbe.

Köszönjük, hogy változatos szereplőpárosokkal írtatok, ezt igen nagy pozitívumként értékeltük, hiszen ennek köszönhetően a kihívás igazán színessé vált.

Mindenki büszke lehet magára, mert megtette a tőle telhető legtöbbet. Reméljük, hogy a végeredmény senkit sem fog elszomorítani. Ne felejtsétek el, hogy attól, hogy valaki most nem nyert, még nem jelenti azt, hogy nem jó író. Mindenkinek megvan a maga olvasótábora. A jövőre nézve sok ihletet, és rengeteg építő jellegű kritikát kívánunk mindenkinek! Írjatok sokat, hogy fenntarthassuk a HP fandomot övező népszerűséget.

Az írók

1. Történet írója: Endra

2. Történet írója: BNori

3. Történet írója: Merjoe

4. Történet írója: Aidemera

5. Történet írója: Fabala

6. Történet írója: Chemhors

7. Történet írója: amphetamin

8. Történet írója: Nanni

9. Történet írója: heybonnie

Kedves Zsűri!

Köszönjük nektek, hogy elfogadtátok a felkérésünket! Nagyon nagy segítségünkre voltatok a verseny során. Még sosem volt zsűrink a kihívásainkon, de bebizonyosodott, hogy rettentően nagy szükség van rá. Remek csapat voltatok, és nagyszerűen helyt álltatok.

Első alkalommal indítottunk olyan kihívást, ahol nem szorítottuk keretek közé az írókat a szereplők kiválasztásánál, és örülünk neki, hogy annak ellenére, hogy nem mindegyik páros volt a kedvencetek, becsülettel elolvastátok a történeteket.

Köszönjük, hogy a szavazás során őszinték és udvariasak voltatok. Ezen felül megbirkóztatok a legkomolyabb feladattal, és objektívek tudtatok maradni. Ez rettentően nehéz, mégis úgy érezzük, hogy a pontszámaitok hűen tükrözik a hozzájuk fűzött indoklásokat.

Hálásak vagyunk a több hetes munkátokért, és reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk a segítségetekre.

A zsűritagok

Joy/meichan

Lover/Mariann

Sorrow/Zsebegér

Passion/Kyraper

Kedves Olvasók!

Köszönjük szépen, hogy végig nyomon követtétek a játékot. Örültünk neki, hogy nem csak a zsűri véleményére kell hagyatkozunk, hanem Ti is kivettétek a részeteket a munkából. Hálásak vagyunk minden egyes pontszámért és kritikáért.

Tudjuk, hogy nem könnyű, amikor a szervezők kikötik, hogy az összes történetet kötelezően el kell olvasni. Ez sokszor visszatartó erő, és néhányan ezért is nem szavaznak a kihívásokon, mert nem szeretnék az összes író munkáját véleményezni.

A jövőre nézve javasoljuk, hogy mindenki bátran írja meg a játékon olvasott történethez kapcsolódó értékes gondolatait akkor is, ha nem pontozza le az összes írást, vagy éppen egyiket sem. Az írók minden építő jellegű kritikát szívesen fogadnak, és mi szervezők is örülünk, ha azt látjuk, hogy valakinek van véleménye egy adott történetről.

A pontozók

Zajec

Tigi

Vicaa

Zoisite

Sybill Dumbledore, Subrosa, Seraphine sajnos nem tudták időben befejezni a szavazást, így az ő pontszámaikat nem tudjuk beleszámolni a végeredménybe, de a véleményüket meghagytuk a blogon, mert az ő észrevételeik is éppen olyan értékesek, mint bárki másé.

Köszönet Crysania-nak, aki bár pontokat nem osztott, de több történethez is véleményt írt.

A kihíváshoz néhány írónk és zsűritagunk is szerette volna hozzáfűzni a véleményét, gondolatait, élményeit.

Kedves Szerzők, Szervezők, Zsűritársak, Kedves mindenki!

Szeretném megköszönni minden Szerzőnek a munkáját, hogy a történeteitekkel színesítettétek a kihívást, és hálás vagyok a Szervezőknek a kiváló munkájukért. Örömmel vettem részt a játékon zsűritagként, és remekül éreztem magam. Csodálatos kikapcsolódás volt egy-egy fárasztó nap után.

A történetekről, írókról…

Ez a kihívás a szerelemről szólt és bevallom féltem attól, hogy cukormázas, rózsaszín felhőbe burkolt történetek fognak születni némi drámával fűszerezve, de hála az alkotóknak nem így lett. Úgy láttam, hogy inkább a drámaibb vonal futott.

Voltak könnyebben és nehezebben emészthető történetek, de alapjában véve úgy érzem, hogy minden szerzőnek sikerült megvalósítania azt, amit vállalt és a lehetőségeitekhez mérten a legjobbat nyújtani. Kilenc remek történet született és bár voltak bennük hibák, de úgy gondolom, hogy a vélemények korrektek és építő jellegűek voltak mindenki részéről. Remélem, kedves szerzők, hogy a későbbiekben hasznosítani tudjátok majd azokat a tanácsokat, megállapításokat és megfigyeléseket, amiket a kritikákban kaptatok, hogy fejlődhessetek és még több, még csodálatosabb történeteket adhassatok ki a kezeitek közül, bár meggyőződésem, hogy van közöttetek tapasztalt író.

Voltak olyan történetek, amik jobban, és akadtak olyanok, amik kevésbé nőttek a szívemhez. Nem tudnék kiemelni egyetlen történetet sem, ami a kedvencem lett volna, mert minden történetben voltak olyan részletek, jelenetek, amik valamilyen szinten megfogtak, akár drámaiak, akár viccesek voltak. Mivel nem vagyunk egyformák, így az ízlésünk sem egyforma és ez így van rendjén, és szeretném hinni, hogy minden esetben megfontolt és udvarias voltam a kritikáim megírásakor. Ha nem így lett volna és valakit esetleg megbántottam, ezúton kérek elnézést, mert semmi esetre sem állt szándékomban megsérteni senkit.

A kulcshasználatról…

Én nem vagyok író, így nem tudom, hogy mi a könnyebb, egy alap történetbe beilleszteni a kulcsokat, vagy a kulcsok köré építeni a történetet. Csodálatom fejezem ki és fejet hajtok előttetek kedves szerzők, hogy képesek voltatok ezt megoldani.

Tetszett az idei kulcsrendszer, véleményem szerint könnyebben átlátható volt a csomagok alapján. Ami a felhasználást illeti, voltak olyanok, amiket úgy érzem, hogy az író nem tudott tökéletesen beilleszteni vagy nem megfelelően használta fel a történetben, de leginkább az volt a baj, hogy csak említés szintjén lett felhasználva. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy magával a rendszerrel nem volt probléma.

Ami a személyes megfigyelésem volt ezen a kihíváson az az, hogy nem minden esetben sikerült a szerelmi szálat rendesen bele vinni a történetbe, esetenként az idézet okozott problémát.

A zsűriről, és a szervezőkről…

Hálásan köszönöm a zsűritársaim és a szervezők munkáját és segítségét, amivel nagyban megkönnyítették számomra is a kihívást. Nagyon kedves és segítőkész embereket ismerhettem meg és ezért különösen hálás vagyok.

Konklúzió…

Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy hálás vagyok a kihívásért, mert egy nagyon fontos dolgot megtanultam. Még pedig azt, hogy nem szabad egy történetet azonnal elvetni csupán azért, mert nem a kedvenc szereplő párosommal íródott, mert attól a történet még lehet varázslatosan jó, és tökéletesen felépített, hogy a karakterek nem azok, akiket kedvelek.

Bízom benne, hogy Ti is olyan jól éreztétek magatokat ezen a kihíváson, mint amilyen jól én magam. Köszönöm a lehetőséget és, hogy itt lehettem!

Remélem, a következőn ismét találkozunk.

Üdvözlettel:

meichan ( zsűritag )

Kedves Versenyzők, Kedves Szervezők, Drága Zsűritársak!

Olyan hamar elszállt ez a pár hónap, a kihívás meghirdetésétől a végéig, hogy csak kapkodom a fejem :))

No, de legelőször is, hadd köszönjem meg még egyszer, végre széles nagy nyilvánosság előtt a meghívást a zsűribe a Szervezőknek, Ettinek és Ninell-nek!
Nagyon nagy megtisztelés, hogy ilyen megrögzött slashernek, mint én, lehetőséget adtatok egy hetero kihívást pontozni, értékelni. Azt kell, hogy mondjam, már látszik a szervezői rutin a munkátokon, és imádtam a kulcscsomag koncepciót, meg első pillanattól fogva tetszett ez a letisztult blogdesign. Nagyra értékelem azt is, hogy mertek más lenni, mint a többi kihívás és ragaszkodtatok a hetero történetekhez, amikből az utóbbi években egyre kevesebb van. Szóval, csak így tovább, hajrá, a következő kihíváshoz is! :D

A Zsűritársaknak köszönöm a sok közös nevetést. Jókat cseverésztünk együtt ;)

Kedves Írók, versenyzők! 

Köszönöm a munkátokat még egyszer, őszintén be kell vallanom, hogy kellemes meglepetésben volt részem olvasás, értékelés közben. Az elmúlt években több mint egy tucat kihívást pontoztam már végig, kifejezetten ugrok rájuk, de olyan még, ahol mindegyik történetet bármikor szívesen újraolvasnám, még nem volt. Eddig. :D Mert most, még ha nem is pontoztam mindegyik írást a maximális pontokkal, de Mindenkitől csórtam el ötletet, szólok már most.
A legtöbb sztorit legalább háromszor elolvastam, ezért vannak viszonylag nagy időkülönbségek a pontozásaim között. Mivel én is írtam egy történetet, tudom, hogy nehéz volt a kulcscsomagokkal való munka, én kifejezetten örülök neki, hogy az írásomat senki nem pontozhatta. Külön kiemelném azt, az egyéni értékelések előtt, hogy milyen jól szétszórtátok a mezőnyt, hogy mennyire klassz, hogy nem csak az evidens párokat, hanem újakat, szokatlanokat is be mertetek vállalni.
Most akkor egyesével:

Az első történet stílusát szerettem nagyon, kifejező volt, igazi jó értelemben vett romantikus-erotikus, amiben az érzelmek csak úgy korbácsolták magasra a vágyat, és bár nem vagyok canon hívő, de teljesen hihető volt, még a szkeptikusoknak is.
A második történet írójának köszönöm, hogy megmutatta, hogyan kell hiteles Mary Sue-t írni. Noha én nem gondolkoztam még rajta, de a Te írásod ebből a szempontból hibátlan.
A harmadik történet írójának ismét a stílusát fogom dicsérni, ami lehengerlő volt, igazán egyedi történetvezetés mellett.
Az Életünkért írójától már most előre elnézést kérek: piszkosul el fogom csórni ezt a lepkés ötletedet! :D Imádtam.
Kedves Nosztalgia író! Egyfelől köszönöm a nevetéseket, másfelől nagyon-nagyon szépen megkérlek: ÍRJ még Tekergőket! Mert bomba jól csinálod, csak hosszabban, rendben?
A Dramione írójának üzenem, hogy 1., Draco csak kölcsönbe volt, Harry várja vissza a közös hálószobájukba; 2., még mindig sárga az arcom a képkeretes ötlettől! (Amit szintén lopizok, én szóltam XD)
Kedves Szárnyaszegett írója! Legközelebb tessék kicsit többet foglalkozni az igék időegyeztetésével, hogy azt is úgy tudjam dicsérni, mint a titkos kulcsot, mert ez a gyomorfekélyes ötlet kitűnő volt, és annyira illett mindkét karakteredhez. (És megjegyzem, mint ötletet, én is :D)
Az utolsó történet írójának már megírtam, hogy várom a nevét, ezt még mindig tartom, mert jó tudni, ha más is osztozik egy karakterrel kapcsolatos elgondolással. Szerettem Belládat.

Kedves Negyedik történet Írója! Feltűnt, hogy nem látod a neved? :D Vajon miért? :D
Na, nem csigázlak tovább, a te ficed volt a kedvencem, mert bármilyen kiszámítható, bármennyire is lelőtte a poént a leírás, azért ez egy jól megírt történet. Szerettem, kedvenc lesz a Merin is.

Még egyszer buksisimi Mindenkinek, előre is Gratulálok a helyezést elérőknek, én is úgy izgulok, alig várom a leleplezést.
Remélem, hogy találkozunk még más kihívásokon is, további Jó munkát és Rengeteg Ihletet kívánok Nektek!

Üdvözlettel:

Mariann (zsűritag)

Kedves Szervezők, Olvasók és Írótársak!

Örülök, hogy a kihívás részese lehettem, ezért is szeretném most veletek megosztani ezt a tapasztalatot. Akik egy kicsit hallottak már rólam, tudják, hogy a neten fellelhető írásaim nagy része kihívásra íródott, ennek pedig két oka is van. Ezek a kihívások motiválnak, amennyiben az érdeklődési körömhöz passzolnak, másrészt a kapott kulcsok inspirálóak, mert történeten való gondolkodásra késztetnek. Sajnos a teendőim, egyéb kötelezettségeim ritkán teszik lehetővé, hogy ennek a hobbimnak (vagy bármely másiknak) az írásnak, és történetszövésnek hódoljak, nem jut idő arra, hogy elkalandozzak. Mostanában csak akkor, ha már ahhoz is határidő köt. Eleinte ez nem így volt, akkor még a kihívás, fejlődés kedvéért jelentkeztem, de az utóbbi években azért, hogy 'legálisan' írhassak. És sajnos erre már nem csak az Időnyerő hiánya miatt nincs alkalmam, hanem azért sem, mert egyre kevesebb az ilyen móka a HP univerzumban heteró téren.

Szóval mikor megtudtam, hogy újabb kihívás indul, amiben ráadásul a kedvenc párosommal dolgozhatok, nem volt kérdés, hogy jelentkezzem. Etti és Ninell szervezésében részt vettem már a Piton Kihívásom, és az ott szerzett élmények miatt egy pillanatig sem gondolkoztam, hogy akarom-e ezt a kihívást. Aztán jött a fekete leves, a kedvenc párosommal már nem is megy olyan könnyen az alkotás, hetekig közhelyeket puffogtattam, és a végeredmény sem lett sokkal jobb, mint amire számítottam. Meg kell mondanom nektek, hogy a kulcsok ezúttal nagyon gúzsba kötöttek, vagy én saját magamat, mert sehogy sem akartak összeállni az ötleteimmel, mindig valahol kilógott a lóláb. Aztán ráadásnak még ott volt az is, hogy a kihívás időszaka távolról sem úgy alakult az életemben, ahogy azt vártam, nagyon sok minden történt körülöttem, velem az elmúlt hetekben, egy végeláthatatlan időszaknak tűnt, ahol versenyt futottam a határidőkkel, önmagammal meg a sorssal. Összességében azonban azt mondhatom, hogy jól alakultak a dolgok. Mire elkészült az utolsó korrektúra, elégedett voltam a végeredménnyel, tudtam a történet gyengeségeit, de mégis büszke voltam rá, mert bizony a futóversenyt én nyertem.

Itt megjegyzem azt is, hogy egyetértek a kapott kritikák jelentős részével, és csupán két esetben éreztem, hogy nem jogosak a sorok, amiket írtak nekem.

Kedves Olvasók, hozzátok szólok először.

Örülök, hogy vagytok, hogy vannak új emberek, jönnek fiatalok, és ez a kis virtuális játszótér tovább él. Tartsátok meg a jó szokást, szükség van rátok! Néha azonban nagyon felpaprikázzuk magunkat a „játszótéren”, és ennek már az óvodában is sírás meg durcáskodás volt a vége. Nem beszélve arról, hogy felnőttként már egyre szélesebb szókinccsel is tudunk hatni, bántani, vitázni.

Amikor elolvasunk egy történetet, azt többnyire azért tesszük, mert megfogott a címe, vagy a szereplőpáros, én is ugyanígy teszek; ritkán nyitok meg olyan írást, ami nem passzol az érdeklődési körömbe, szégyen, nem szégyen. Elvégre itt kikapcsolódom.

Azonban, ha megnyitottam és elolvastam, és még véleményt is hagyok, akkor egy hibába sosem esem bele: Nem írom azt, hogy ez szerintem nem történhetett így. Mégpedig azért, mert amit olvastam, megtörtént valakinek a fantáziájában, és fantáziavilágban nincs jogom azt mondani, hogy valakinek a fantáziája nem elég jó. Miért ne alakulhatott volna úgy az alapul vett történet, ahogy azt a ficíró papírra vetette? Maximum annyit mondhatok, hogy nincs árnyalva kellőképpen, vagy logikátlan etc. A kihívás persze más tészta, főként, ha minden történetet el kell olvasnunk a pontozáshoz. De ez sem változtat azon, hogy más ötletét - és félreértés ne essék, nem a kivitelezésről beszélek, ott jogos minden kérdésfelvetés - nem kezelhetem úgy, hogy az hibás. Miért ne szerethetné Harry Pitont, akár még gyereket is szülhet neki, hisz varázsvilágban bármi megtörténhet, ahogy fantáziavilágban is. Vagy miért ne alakulhatna ki kapcsolat valami váratlan esemény következtében Hermione és Lucius között? Miért ne lehetnének modernek, miért ne élhetnének mugliként, ha kellően alá van támasztva a 'miért igen'?

Kedves Írótársak, az Olvasók sokadalmához hasonlóan örülök, hogy vagytok, írjatok nagyon sokat, és ne szabjatok korlátot a fantáziátoknak. Írjatok magatokért, szórakoztassátok az olvasókat és ne féljetek megfogadni a javaslatokat, hiszen a határ a csillagos ég. Ki tudja pontosan, Rowling anyánk miként kezdte. Jelentkezzetek a kihívásokra, és élvezzétek ki a dolgot, ne legyen kötelesség ízű, mert az bizony meglátszik az írásunkon. Játszatok tovább becsülettel és örömmel! Boldog vagyok, hogy jelentős többségben beküldtük a történeteket. Őszintén aggódtam a kihívás miatt, nagyon elodáztuk a történetleadást, és megnehezítettük a szervezők életét is ezzel.

Kedves Szervezők, köszönöm a lehetőséget, azt, hogy életre hívtátok a kihívást, és rugalmasak, türelmesek voltatok. Remélem, lesz még lehetőségem általatok szervezett kihíváson indulni. A körülményeket nagyon jól megteremtettétek nekünk, mind honlap, mind fórum szinten, a többi pedig rajtunk állt. A kulcscsomagot nagyon jó ötletnek tartom, ahogy azt is, hogy mindenki hozhatta a kedvenc párosát, így végül rendkívül színes felhozatalú lett a Szívdobbanás Kihívás. Jó döntés volt zsűritagokat toborozni, ezt most már elengedhetetlennek látom a kihívások életében, még úgy is, hogy voltak kitartó véleményezők nálunk. Nekik szintén külön köszönet, hogy végig velünk tartottak!

Egyetlen negatívumot tudnék felhozni, ami nem is a kihívás egészéhez tartozik; azt, hogy mi írók ezúttal könnyebben vettük a fórumozást és így kevésbé ismerhettük meg egymást, ez az én saram is, mindenhol voltam, csak ott nem.

Összességében, íróként ez egy nagyon jó élmény volt, tanulság a továbbiakra.

Üdvözlettel:

Aidemera (4. történet írója)

Kedves Szervezők, kedves zsűri és kedves szavazók/olvasók, és persze írótársak!

Elöljáróban azt szeretném mondani, hogy köszönöm!

A szervezést, a pontozást, az olvasást, a kritikákat (irányított és szubjektív véleményeket), a munkát, az izgalmakat... Egyszóval a kihívást.

Rengeteg pozitív élményt kaptam, ez volt életem első kihívása, sosem próbálkoztam azelőtt ilyesmivel. Olvastam korábban már kihívásra készült műveket, de nem igazán értettem, értékeltem, hogy milyen nehéz lehet kulcsokat kitalálni és felhasználni. Meglepő volt ezzel szembesülni, több-kevesebb sikerrel azonban szerintem abszolváltam a feladatot.

Köszönöm az olykor kemény, ámde őszinte és helytálló véleményeket, sokat segített.

És a munkát, amivel ez megvalósulhatott. Hihetetlen, hogy hány különböző embert fogott össze koordinált Etti és Ninell. _O_

Köszönöm mindenkinek!

A kulcsokról…

Rájöttem, hogy nem egykönnyen lehet olyan dolgokat összeszedni, amik azért nem teljesen elvetemültek, kellő mennyiségű volt (olvastam korábbi kihíváson olyat, hogy sok volt a kiadott kulcs mennyisége, épp ezért töredezettek lettek a történetek), és kellőképp nehezen lehetett összehangolni őket a kialakuló történetötlettel. Amihez hozzájött a titkos kulcs, amivel személy szerint nekem könnyű dolgom volt, mert majdhogynem magamtól is beleírtam volna.

A történetekről…

Mindet végigolvastam aznap, amikor felkerültek, úgy éreztem, ennyivel tartozom az íróknak, ha már dolgoztak vele. Élveztem a legtöbbjét, volt, ami kevésbé tetszett, vagy a páros, vagy a történet miatt, de egyik sem értéktelen vagy rossz. Mindben láttam jót, és ez élmény volt, és nélkülük természetesen a kihívás sem lett volna kihívás. Bármi is lesz az eredmény, mindenképpen élmény volt az alkotás és az alkotások is élvezetesek lettek.

Az alatta megjelenő kritikák pedig hasznosak voltak, hogy ne csak a történetet magát, hanem a feladat adta problémákat is végiggondoljam, ami jóval tudatosabbá tette egy-egy történet megértését, újraolvasását.

A pontozókról…

Az első néhány vélemény után kissé fel voltam háborodva, hogy már pedig milyen elvetemültek a pontozók és mennyire „véresen” komolyan veszik a dolgot. Aztán rájöttem, hogy igazuk van. Komolyan kell venni, mert ha az ember nem kap reális visszajelzést a munkájáról, megette a fene – vagy túl sok önbizalma lesz, vagy túl kevés. Így viszont az író megláthatja a hibáit, hol kell még fejlődnie és őszintén élvezheti a végső pontszámát, mert korrekt lesz: a munka gyümölcse tiszta és szép lesz, nem pedig egy foltos, rothadó gyümölcs, aminek a szebbik felét nézik.

A szervezésről…

A szervezés menete teljesen rendben volt, kicsit úgy érzem, az írók (én is!) nem vették elég komolyan a határidőt, sokunknak bejöttek olyan dolgok is, amire nem lehetett számítani, így kissé labilis lábakon állt a dolog,... DE: végül bekerült kellő mennyiségű történet és nem veszett kárba a szervezők addigi kemény munkája. Ezúton is bocsánat ezért...

Nekem tetszett a csapat sokszínűsége, alig-alig volt ismétlődő páros (igen, volt, miért ne lehetne?), és ez igazán sokszínűvé tette a mezőnyt. Ez pozitív volt nagyon.

Tényleg jól éreztem magam, jó volt ebben a kihívásban részt venni, a legközelebbi viszontlátásig/olvasásig!

Üdvözlettel:

Nanni (8. történet írója)

 

Kedves Írók, Szervezők! : )

Először is szeretném a legnagyobb elismeréssel adózni az Írók előtt. Hetero létemre full slasher vagyok, nekem mellékszálként is fáj hetero párosokról írni :’D, Nektek viszont nagyon szépen sikerült. Felüdülés volt egyébként hetero történeteket olvasni, volt egy-két páros, akikre nem gondoltam eddig szívesen, mégis kellemes élmény volt olvasni róluk. Oké, bevallom, itt-ott odaképzeltem a háttérben sétálgató slash párosokat, de oda se neki, ettől csak még jobban élveztem az adott történet olvasását.

Kihívásra sosem könnyű írni, pláne olyanra, ahol annyi kulcs van, mint amennyit itt zúdítottak a nyakatokba a ravasz és ötletes Szervezők. Mégis szépen vettétek az akadályt, nem egy egyedi kulcsfelhasználással találkoztam, és ez mindig megerősített abban, hogy bizony jó ötlet volt elvállalnom a zsűrizést. Amikor azt hiszem, hogy már nem tudnak a HP fandomon belül újat mutatni nekem, akkor mindig jön valaki, és rácáfol erre.

A stílusnál én a helyesírást is keményen figyelembe vettem, és ezzel bőven akadtak gondok. Szerencsére legtöbbször figyelmetlenségből adódó apró elírásokról volt csak szó, de akad pár történet, ahol bizony a hibák tömkelege megnehezítette az olvasást. Mindenképpen olvassátok és javítsátok majd a történeteket, mielőtt máshova is feltöltenétek. Itt jegyezném meg, hogy sajnálom, ha némely szempontnál kicsit nyers voltam, semmiképp se vegyétek magatokra. Az én történeteim is bővelkednek logikátlanságokban, OOC karakterekben, és még sorolhatnám napnyugtáig a hibáikat, de pont azt szeretem én is, ha ezekre a hibákra rámutatnak, ez vitt előre az elmúlt négy évben.

Bár egyáltalán nem eset nehezemre elolvasni az összes történetet, mégsem tudom megállni, hogy kiemeljek kettőt, ami nagy kedvencem volt. Az egyik a „Végzetes árulás, avagy a szív harca”, a másik pedig a „Mert nem minden tündérmese végződik boldog befejezéssel”. Lehet, hogy már rögtön a címekkel megnyertetek magatoknak, ugyanis köztudottan odáig vagyok a nyálas, romantikus történetekért. :D Szeretem, amikor mély érzelmek kerülnek a boncasztalra a ficekben, még jobban imádom, ha a szerelem a szenvedéllyel és a drámával karöltve libben elénk. Ebben a két történetben volt meg leginkább az a tűz, az a mélység, amit várok és keresek az adott történetben, amit olvasni kezdek.

Elismerés és köszönet illeti a Szervezőket is a kihívás ötletéért, a kitartó munkájukért, soha nem lankadó támogatásukért. Nagyon kellett már egy full hetero kihívás ennek a fandomnak, és ha ezt egy ízig-vérig slasher mondja, akkor elhihetitek, őszintén így is van. ;) 

Köszönöm, hogy a részese lehettem ennek a kihívásnak! Ki tudja? Lehet, legközelebb helyet cserélek veletek, én írok és ti ítélkeztek. ;)

Ölelek mindenkit!

Kyra, alias Passion